Hosszú nyári szünet után ismét itt vagyunk, és kivételesen nem a gazdasági helyzetről, sőt, nem is a fociról fogunk értekezni (gazdagokat sújtó adó, Mourinho szembenyúlása és a Ciprus elleni friss győzelem: igen, ezekről is írhatnánk), hanem a luzitán nőkről - női szemmel. (Nem a teljes spektrumot öleljük fel, mondjuk úgy, hogy az ivarérett, és férfi olvasóinkat érdeklő korosztályokról beszélünk elsősorban.)

Nem szeretjük a sztereotípiákat, az általánosítást és az olcsó közhelyeket. De mindezek azért léteznek. Ugyanakkor létezik a személyes élmény, az ismerősökön keresztül megtapasztalt vélemények összessége, és persze azok a ideálok, amelyekhez adott embercsoport igazodni igyekszik. 

 

Félretéve az értelmiségi gügyögést, nézzük meg, milyenek is a portugál nők? Sine ira et studio, de mégis elfogultan.

Cáfolandó általánosságok:

Nem minden portugál nőnek van bajsza. Nem mind van 160 centi alatt, és nem mind fekete hajú.

Jó, hogy a portugál népesség persze nem a világős bőr-világos haj kombó eklatáns példája, de azért jártak ott vizigótok is, meg egyéb, északi fajták, tehát akadnak szőkésbarna és vörös üstökű emberpéldányok is (és most nem a festett hajúakra gondolok.)

Aki számára a nő 175 centi felett kezdődik, azt őszintén sajnálom (már magam miatt is), de az echte portugál hölgyemények között viszonylag keveset fog majd találni, aki számításba jöhet. Persze, itt most vitatkozhatnánk arról, hogy az afrikai ex-gyarmatokról származó, de magukat portugálnak tartó félvér nők hová tartoznak, de egy biztos: vannak köztük nagyon csinosak. Valahol, talán Gaston Leroux-nál olvastam egyébként, hogy igazi szépség csak kicsi nő lehet, ezzel teljesen egyet is tudok érteni.

Ha valaki egy budapesti tartózkodás után kiruccan Lisszabonba mondjuk, érdekes dolgot fedez majd fel: a fiatal nők sokkal kevésbé öltöznek merészen, kihívóan, mint itthon. Kipakolt cicik és miniszoknyák nem igazán jellemzőek. Mitöbb, a szoknya mint olyan, elég ritka. A legtöbb portugál lány farmerben jár, meggyőződésem szerint védekezésből. A portugál pasik ugyanis meglehetősen nyomulósak. Bele se merek gondolni, bizonyos, itthon átlagosnak tartott felszerelés milyen hatást váltana ki bennük. (Nem csoda, hogy az egyszer ide került portugál férfi nem akar többé hazamenni ...)

A portugál lány, fiatal nő általában elég konzervatív (a katolikus neveltetés hatása még mindig nem elhanyagolható, de ebbe mélyebben nem akarok belemenni), vagy legalább is konzervatívabb, mint a magyar, alkalmi szexhez például nehezebb partnert találni odakint, azt mesélik. Ezért aztán nem csoda, hogy az úgynevezett északi országokból származó hölgyek az ottani pasik között kifejezetten liberálisaknak számítanak, és ebbe az országcsoportba minket is besorolnak, biza. Kis személyes kitérő: ahányszor megmondtam valakinek, hogy magyar vagyok, felcsillant a szeme, mert a magyar lányok híresek. Sajna, nem az értelmi képességeikről, hanem ... Mitagadás, a szexiparban népszerűek elsősorban. És Puskás után a leghíresebb magyar szerintetek kicsoda? Megfejtéseket ide kérem, kommentben!

De vissza a luzitán nőszemélyekhez: nemrég olvastam egy statisztikát, amelyből az derült ki, hogy ők Európában a legelégedettebbek a szexuális életükkel! Ez azért komoly fegyvertény, főleg egy olyan nép leányaiként, amely legalább annyira imád panaszkodni, mint a magyarok. Vagy a portugál pasik tudnak valamit, vagy a nők igényei olyan alacsonyak, hogy kevéssel is megelégednek, ezt bizony nem tudom megmondani. De mivel az elégedettségi szint úgyis teljesen szubjektív dolog, ez annyira nem érdekes. 

Érdemes-e portugál lányokkal kikezdeni? Ha egyéjszakás kaland céljából tenné a férfi olvasó, inkább álljon el tőle - szerintem. A luzitán lányok tartós kapcsolatokban gondolkodnak elsősorban, és ezt ott még csak nem is veszik tőlük rossz néven. Persze, láttam én is kevésbé komoly hölgyeket (a Portói Egyetem BTK-ján volt alkalmam tanulmányozni őket), de a legtöbb azért nem könnyen vihető táncba, bár nagyon felszabadultnak tűnik. Ha pedig tartós kapcsolatba kerülnek, akkor elég féltékenyek. És ezt nem is rejtik véka alá. Olykor elég nagy visszhangot kelt, hogy egy-egy brazil táncosnő/konzumnő/prosti kegyeiért lihegő pasik feleségei milyen vadul vetik rá magukat vetélytársaikra. Bizony, a brazil szépségek nem szívesen látott vendégek - a portugál asszonyok számára.

Amúgy történelmileg a portugál nő hozzá volt szokva ahhoz, hogy egyedül is megállja a helyét, a férfiak gyakran távoztak évekre, esetleg haza se jöttek: emigráns nép, a mai napig az, de már ritkább, hogy a férfi a családja nélkül kerekedne fel. Mindenesetre a portugál nő annak ellenére, hogy macsó társadalomban él, általában elég talpraesett, sőt, sokszor uralkodni vágyó. 

Hogy ne csak frivol dolgokról essék szó: a portugál nők igen előkelő helyet foglalnak el foglalkoztatási adatokban. Ami egyébként nem csoda, mert a családtámogatási rendszer nagyon minimális, nincs az a luxus, mint idehaza, a gyed-gyes kapcsán. Igaz, ez sokszor olyan következményekkel is jár, hogy a nők teljesen kimaradnak a munkaerőpiacról, ha elkezdenek gyerekeket szülni, de inkább azt látjuk, hogy el se kezdenek gyerekeket szülni. Az olasz példához hasonlóan, itt is egyre kevesebb gyerek születik, amit valahol meg tudok érteni. (Az én korosztályomban (35-40) még nem volt ritka a 6-10 gyerek sem, főleg szegény, vidéki családoknál). 

Személyes tapasztalatom, de lehet, hogy mások is megerősítik: a portugálok ugyan nagyon szimpatikus és vendégszerető népség, úgy a férfiak, mint a nők, de közel kerülni hozzájuk már korántsem olyan egyszerű. Nekem évek során egyetlen tartós barátnőm se lett, pedig próbálkoztam. Akadtak barátság-kezdeményeim, de ezek, a valamilyen intézményi okból kifolyólag rendszeresnek nevezhető találkozások megszűntével maguktól elhaltak. Igaz, hogy akkor még az internet nem volt ilyen elterjedt, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen magyarázat. 

A portugál nőkről persze sokkal többet lehetne írni, de ez a poszt nem törekszik tudományos teljességre, úgyhogy most abba is hagyom. És várom a kommenteket!